2022. feb. 21

PORTRÉ - KÖVESDI LÁSZLÓ


Turbinalapát-tervezéstől a mezőgazdasági gépkereskedelemig

A bajai Dorker Kft. hosszú évekig stabil alkatrészkereskedőként volt jelen a piacon, aztán továbblépett a mezőgazdasági gépek kereskedelme felé is. Interjúalanyunk, Kövesdi László, a vállalkozás tulajdonosa a cég telephelyén beszélt a szakmai elhivatottságról, a fejlesztések mozgatórugóiról, de szóba került a náluk sikeresnek tűnő generációváltás is.


Mik voltak a legfontosabb hatások, amiknek eredményeként az agrárgépészetben találta meg a hivatását?

– Bács-Kiskun megyéből, Mélykútról származom, igazából a gépek iránti érdeklődés már gyermekkoromban belém ivódott. Egyrészt édesapám a Bácsalmási Állami Gazdaságban dol- gozott, ahol 12 ezer hektáron folyt a termelés, és a Rába erőgépek mellett Mercedes traktorok, Claas kombájnok dolgoztak a földeken. Inspiráló volt ez a környezet is, de legalább ennyit nyo- mott a latba, hogy a szomszédunkban volt egy igazi gépész szakember, akinek hihetetlen jó megoldásai voltak.

Tudna erre példát mondani?

– Persze, többet is! Akkoriban még nagyon komoly háztáji termelés folyt vidéken, például pritaminpaprikát, dohányt, csemegekukoricát termeltek. Egy időben Németország csak úgy vette át a paprikát, ha arról a port le is tisztították. Ezt először kézzel csinálták, ha viaszos réteget megkefélték, akkor gyönyörűen csillogott. No de ez így nem volt túl haladós, és ez az ügyes kezű gépészember gyártott ehhez egy célgépet. Kézi meszelők fejét berögzítették egy keretbe, majd fölötte, szemben egy ugyanilyet elhelyeztek. A kettő közé beömlesztették a paprikát. A felső keret alternálómozgást végzett úgy, hogy egy keverőtárcsás mosógép motorját használták meghajtásnak, a forgási sebességet áttétellel lelassították, és egy kulisszaáttétel mozgatta a keretet. Gyönyörűen kifényesítette a paprikákat! Rettentően tetszett: némi vas, 120 meszelőfej, egy mosógépmotor… De a dohánylevelek felfűzésére is kitaláltak hasonlóan ügyes berendezéseket, meg a környékünkön nagyon is- mert csettegőket se felejtsük el, ahol a lovaskocsialvázra például Pannónia motorral oldották meg a hajtást, és ha nem volt ló, így tudtak szállítani a dűlőutakon.

Milyen tanulmányokat folytatott?

– Matematika-fizika szakon jártam gimnáziumba, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet céloztam meg a felsőoktatásban. Géptervező szakon, áramlástechnikai szakirányon végeztem. Akkor még nem volt ilyen fejlett számítástechnika, úgyhogy amikor például turbinalapátot tervez- tünk végeselem-számítással, lehetett izzadni a matekkal. Jó munkalehetőségnek tűnt a Ganz Mávag, ahová már egyetem alatt is jártam dolgozni, de sajnos, amikor ötödéves voltam, elvitték az utolsó turbinát Indiába, aztán megszűnt a cég. Így állást ke- restem, s végül a 1985-ben a Vízügyi Igazgatósághoz, később a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez mentem, utób- binál a javítási ágazat vezetője lettem. Fortschritt kombájnok, hathengeres silózók, T150, Rába erőgépek javításával foglalkoztunk.


CÉGALAPÍTÁS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

Ekkoriban azonban már küszöbön állt a rendszerváltás…

– Igen, és a rendszerváltáskor ez a vállalat is gyorsan tönkre ment. Kialakult egy keresleti piac, így 1991-ben Harsány Zsolttal és feleségeinkkel megalapítottuk az Axiál Bt.-t. Alkatrészkereskedelemmel foglalkoztunk, aztán egy év múlva szétváltunk, akkor mi alapítottuk meg a Dorker Kft.-t. Az Axiál inkább a Zetor-vonalat vitte tovább alkatrészben, mi pedig az MTZ-t és az összes magyarországi gyártó (Kühne, Agrikon Solt stb.) alkatrészeivel láttuk el az országot. A jó kapcsolat egyébként megmaradt, egészen 2000-ig közös alkatrész üzleteink is voltak, 2006-ig pedig közös telephelyen is voltunk velük.

IMG_7559.jpg Hosszú távú és stabil együttműködés a lengyel Pronar céggel.

Mi volt a Dorkernél a forduló- pont? Az alkatrészkereskedőből mikor, miért lett gépkereskedő is?

– Az elején tényleg ez volt a fő tevékenység, meg persze MTZ-t is forgalmaztunk. Az azonban annyira nem volt egyszerű, mert 34 szerződött kereskedőpartner volt az országban. Volt olyan gazda, aki 30 ezer forint kedvezményért elment 100 km-rel messzebbre. Nem egyszerű az alkatrészpiac sem, mert a készleten kell tartani eredetit, utángyártott, de jó minőségűt és egy nagyon olcsót is a termékek zöméből. Egy gyári porlasztócsúcs a 2000-es évek elején 2 000 Ft volt az MTZ-hez, de volt 1 300-ért indiai, jó minőségű is, míg a piacon jött szembe olyan 800 forintos kínai termék is, ahol szerintem az anyag többen volt a gyárnak…

Azt lehetett érezni, hogy az MTZ-s világ egyszer változni fog. Akkor egy nagyobb üzemben volt 35-40 MTZ, amiből 3-4 mindig a műhelyben volt, és ha jött az anyagbeszerző, akkor nem 3-4 porlasztócsúcsot kért, hanem azt kérdezte, mennyi van egy dobozban, attól függően vitt 2-4 dobozt. Látszott, hogy a fejlődés a nyugati gépek felé mozdul.

2010-ben a Deutz-Fahrral megállapodtunk a gépforgalmazásról, amit 2011-től már kizárólagosan végeztünk Magyarországon. Ekkor kezdtük el a Pronart is értékesíteni, ami egy középkategóriás, nagyon jó ár/értékarányú gép. Nagy gyártó, értik a kelet-európai piacot. Forgalmaz- tunk Köckerlinget, Strautmannt, Hardit is, ez utóbbi még most is fontos szerepet kap a termékpalettánkon. Azokban az években vállaltunk országos telephely- bővítést, plusz gépértékesítőket vettünk fel, alkatrészboltokat létesítettünk, mobil-szervizszerelőket, autókat állítottunk csatasorba.

Lényegesen könnyebb volt a 2010- es években ezekre a feladatokra szakembereket találni. A gépek sem voltak még annyira fejlettek mint most, sokkal kevesebb volt bennük az elektronika. Aki egy Rába motort meg tudott ja- vítani, az elbírt egy nyugatival is.


160-200 LE KÖZÖTT A LEGSIKERESEBBEK

A Deutz-Fahr német területen talán erősebb pozícióban van, mint hazánkban.

Igen, mert Németországban, ha a traktor német, akkor sokkal jobban elfogadják a gazdák. Itt azért nehezebb az élet. Több mint tíz éve csináljuk, sajnos az elődünknek nem sikerült a beve- zetést jól megoldani, ennek mi is éreztük a hatását. Az SDF-csoport is keresi a helyét, volt, hogy a 100 lóerős kategóriában négyféle márkanéven is jelen voltak ugyanazzal a technikával a piacon. Véleményem szerint ez nem igazán szerencsés.

IMG_7556.jpg A Dorker Kft. a Deutz-Fahr gépek hivatalos magyarországi forgalmazója.

Mekkora darabszám megy el a Deutz-Fahr traktorokból egy évben? Szakemberként mit lát a márka előnyének?

– Az eladás 80-100 darab, a 30 lóerős szőlős traktoroktól kezdve a nagyokig. A legtöbbet a 100 lóerős univerzális traktorokból lehet eladni, de a verseny is itt a legnagyobb, az árrés pedig a legkisebb. A német minőség egyébként önmagáért beszél, és nagyon jó a márka alkatrész-ellátása is. A Deutz motor takarékos, az sem véletlen, hogy a Fendtek egy részébe is a Deutz szállítja az erőforrást.

A 160-200 LE közötti tartományban van a legsikeresebb termékünk, ezzel a legelégedettebbek a partnerek. Az ennél nagyobbak piaca borzasztó nehéz. Nem a minőséggel van probléma – 85 fős csapatunkkal nem tudunk olyan gyors szervizes rendelkezésre-állást vállalni, mint egy-két versenytársunk a mi létszámunk tíz-hússzorosával. A kombájnpiac sem egyszerűbb, de ott is vannak jó fejlesztései a Deutz-Fahrnak.

Az eredményeinkkel egyébként elégedett vagyok, 2014- 16-ra értük el a 6,5 milliárd Ft-os forgalmat, amit azóta is tartunk. Nagyjából 1,6-1,8 milliárdos az alkatrészforgalom, nagy részt képvisel a gépértékesítés is, a szerviz önmagában pedig egy kisebb szelet, 200 millió forint.

IMG_7558.jpg A Dorker Kft. teljes jogú HARDI permetezőgép és alkatrész kereskedő, HIVATALOS márkaszerviz.

MINDENBE BELEÉPÍTIK AZ ŰRTECHNIKÁT

Mit lát most a cég számára a legnagyobb kihívásnak?

– Ahogy fejlődik a technika, annak megfelelő szervizt biztosítani a legnehezebb. Alapigazság, hogy az első gépet az érté- kesítő adja el, a másodikat a szerviz. Mindenbe beleépítik az űrtechnikát, ezért olyan szakember kell ezek javítására, aki hajlandó arra, hogy megtanítsák neki a szakma minden csín- ját-bínját, utána meg hajlandó dolgozni. Nehéz embert találni. A MEGFOSZ-ban tisztségviselő is vagyok, és amikor a CLIMMAR statisztikát megkapjuk, fájdalmas nézni, hogy például Dániában 65 év a farmerek átlagéletkora. Azzal együtt, hogy ott olyan farm van, hogy 100-150 hektárig a gazda és a fia ellátja, 4 traktorral elviszik az egészet. Ha kifut a lízing a „régi”, 4 éves gépnél, aláír a gazda két papírt, és máris átül az újba. Még a marhák etetése is teljesen gépesítve van, mellesleg megtermelik az energiát is a biogázüzemmel. Ám a gyerek, ha tanult, akkor nem megy vissza a farmra. Kiadja a föl- det bérbe, az állatokat eladja, és bejár a városba napi 8 órában dolgozni. Nem akar küzdeni. Szeretném hinni, hogy nálunk jobb a helyzet valamivel, de nem vagyok biztos benne. A fiatal gazdák, családi gazdaságok programban is van kihívás, sok helyen a konyhakerteket sem művelik meg rendesen.

Hogy látja a cégen belüli generációváltást?

– Két lányunk van, a nagyobbik orvosnak tanult, végig- járta a szükséges stációkat. Ő nem valószínű, hogy itt köt ki. Most szakvizsgázott volna, de egy unokával ajándékozott meg minket, így a szakvizsga egyelőre elmaradt. Annyit csendesen megjegyzek, hogy Wiener Neustadtban volt 2 800 eurós munkaajánlata orvosként, itthon 350 eurósat kapott…

A kisebbik lányunk viszont készül ide! Szerette volna, ha idegen nyelvekben szépen fejlődik, így angolul végezte az alapképzést a Corvinuson, a mestert pedig most karácsony- kor fogja befejezni. Ő már bedolgozik a cégnek pénzügyi és marketingvonalon. Fiatalítanunk kell a kollégáknál is. Baján is itt van a Bereczki Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, gyakorlatra járnak hozzánk diákok: 10-12 diákból 2-3 az, akiket érdekel, amit csinálnak, ebből kettő a családi gazdaságba megy majd vissza, a maradék egyért küzdünk mi…

Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk a MEGFOSZ fiatal szakemberékért való kampányát, a Legyél Te is Agrárgépész-t. Az elmúlt években évi 2 500 nappali tagozatosról 5 300-ra nőtt a létszám, ez komoly eredmény. Vannak tehát fiatalok, akiket persze még sokat kell képezni.

Blog

Kiemelt ajánlatunk

Üzenjen nekünk!

Kérdése, véleménye lenne? Itt nyugodtan megírhatja:


Név megadása kötelező!
Email cím megadása kötelező!

Hírlevél


Iratkozz fel hírlevelünkre: